Program:

• Szoboszlai Mihály: Valós és virtuális technológiák
• Strommer László: A valóság újradefiniálása
• Pék Johanna: Projektív geometria
• Kovács András: A létező statikus, a virtuális dinamikus
• Kovács Ádám: BIM – híd a valós és a virtuális között

A valós és virtuális világok közötti átjárás az építészetben is mindennapossá vált. Új épületek tervezésekor a virtualitás a valóság előképeként, régiek felmérésekor pedig reprodukciójaként szolgál – a kétféle állapot egymásra hatása egy épület életciklusa alatt többször is megvalósulhat. Az új tervezéséhez, a régi rekonstruálásához új tervezéstechnológia eszközök és új tudástranszfer módszerek fejlődtek ki.

1. A „virturealitás”, azaz a valóság háromdimenziós, bejárható virtuális modellje nyilván jóval több információt hordoz, mint ami a hagyományos, papíralapú tervek esetében rendelkezésre áll – ám annak érdekében, hogy a virtuális geometria minél pontosabban közelítse a valóságot, olykor a korábbinál egzaktabb definíciókra lehet szükség.

2. A valóság képi megjelenítésének vágya egyidős az emberiséggel. A művészek az idők során egyre szemléletesebben ábrázolták világunkat. A geométerek pedig mindig törekedtek arra, hogy ezen alkotások törvényszerűségeit matematikailag pontosan leírják. Az emberi látáshoz legközelebbi látásmód a perspektíva, melynek hátterében a projektív geometria állításai húzódnak meg.

3. A tervezés és az épületrekonstruálás olyan geometriai absztrakció, melynek során szükség lehet arra, hogy egyes objektumok elemi tulajdonságai, paraméterei illetve a különböző objektumok közötti kapcsolatok változtathatók legyenek, míg mások változatlanok maradnak. A dinamikus geometriai programok módot adnak erre azáltal, hogy az egyes elemek egymáshoz geometriai úton kapcsolódnak, bármely paraméter – méret, elhelyezkedés – változása pedig úgy változtatja meg az egészet, hogy a részek közötti kapcsolatok nem sérülnek.

4. Napjainkban az épületekkel szemben egyre több és egyre nagyobb követelményeket támasztunk, emiatt már nem elegendő csak ökölszabályok alapján tervezni az épületet hanem meg kell építeni egy BIM, vagyis egy virtuális épület-információs modellt, amin a kellő pontosságú szimulációkat és számításokat el lehet végezni, legyen az például hőtechnika, ökológiai lábnyom, vagy éppen üzemeltetési költségszámítás.

További részletek a Magyar Tudomány Ünnep honlapján.